Nyílván az ember kiheveri a rosszat és újra kezdi bontogatni szárnyait a csajozás terén. Hallelúja, szemem világa újra lát, szépet, jót, kedveset. Hallelúja, szívem újra dobog...sokakért. Épp elindúl valami jó kapcsolat és nyílván akkor találnak meg a kedves helyes visszafogott szépségek, akik eddig nem mertek vagy nem hallottak róla. PICSÁBA!!! A baj ott van, hogy valahogy a nagy gyermekkori szocializálódás eléggé mélyen belém véste a"megdugni mindenkit nem lehet, de törekedni kell rá" rockandroll alatételt. Na persze ha nem is így van, de elferdül-fordúl a lelkem lobogása, mikor gyermekkorom ideáljai térnek vissza új köntösben, még bikavadítóbban és engem akarnak. örök rejtély ez. nyílván nem lenne velük jó, de azért egy-két kellemes napocskát el lehetne velük tölteni úgy, hogy a szabáylokkal ők is tisztában vannak. Meg tudok bolondúlni a szemeikért. jajj...
Ebben is rutinom van, persze éjszakánként órákig zsolozsmázok, hogy ne, ne juss eszembe, nem szabad arra gondolni. A siker kizárt, de az igyekezettel kellemesen megtudom nyugtatni a lelkiismeretemet. Önámítás? igen. És? Tudsz jobbat? Nem vagyok tökéletes, de azok a lányok a gyengéim.
Üdv régi jó lemez.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.